Mikor felébredtem egy kórházi szobában semmire nem emlékeztem.Aztán igen.Ez nem állapot.Tim a kezemet fogja és mikor észre veszi, hogy felkeltem mosolyog.
-Jól vagy?-kérdi.
-Nem.Tim, én meghülyültem.Nincs értelme az életemnek.Nem akarom azt, hogy te miattam szenvedj.Vagy megölöm magam, vagy szanatóriumba megyek.-mondom határozottan.
-Lora, én nekem az lenne szenvedés, ha nem lennél mellettem.Az egyetlen húgom vagy.És rajtad kívül senkim nincsen.Orvoshoz járhatsz, de nem mész szanatóriumba.És elköltözünk.Londonba.Új életet kezdünk.-mondja mosolyogva.
-Neked anya elmondta, hogy mi lesz?Veled?Vagy velem?-kérdezem.
-Igen.Elmondta.És nagyon sajnálom.És erősnek kell lenned.Jó lesz az életed.
-Szeretlek.-mondom és megölelem.
-Én is nagyon szeretlek húgi.
*Mikor Lora 16 éves*
Feldolgozni anyám halálát sohase fogom.2 éve.2 éve annak, hogy meghalt.1 éve költöztünk Londonba.Nem jártam eddig iskolába, mert nem.Magán tanárom volt.Szóval most az orvosok, úgy ítélték, hogy mehetek suliba.10.-es leszek.Nem nagyon szeretnék, de muszáj.Holnap lesz az első napom és nagyon félek.Nem tudom, hogy ilyen sok ember mit vált ki belőlem.Carry-t úgy megtéptem, hogy kórházba kellet mennie.A tanárok mind tudják, hogy mi van velem és nagyon kedvesek voltak.Nem hiszem, hogy velem bármelyik is kiabálna.Nem mondják el senkinek az életem, de ők mind tudják.Világossá vált számomra, hogy látom a múltat.Nem csak az enyémet, hanem idegenekét is, de csak akkor ha megérintem a kezét.
Már teljesen összekészültem a holnapi napra.
-Szia Lora.Minden meg van holnapra?-kérdi Tim.Az egyetemet levelezőn végzi, mert ugye nem Londonba van.Emellett dolgozik is.
-Igen.Minden meg van.-mondom kedvesen.
-Jó a nagyiék puszilnak.-igen.Ők nem az igazi nagyszüleim.Ők meghaltak, illetve apué Párizsban élnek.A nagymamám húga az én nagymamám.Ők is Londonban élnek és Tim náluk dolgozik.-Na, de megyek.Vigyázz holnap és sok sikert.Szeretlek.
-Én is őket.Okés köszi.Szeretlek.-mondom és kimegy.Én meg alszok.
*Másnap*
Reggel korán keltem.Minden reggel futok.Nem tudom miért.Van alakom nem amiatt, hanem mert megnyugtat.Haza mentem megfürödtem reggeliztem és felöltöztem.A hajamat csak megfésültem és sminkeltem.Alap smink, de erős.A szememet eléggé ki szoktam húzni.Sokan azt hiszik emós vagyok, mert fekete a ruhám és a sminkem, de nem.És a ruhám se mindig fekete.Jó ma igen, de mindegy.Egyébként pénzünk onnan is van, hogy apám csinált nekünk bankszámlát és minden hónapban vagyonokat tesz rá.Persze meg kell köszönünk, így minden hónapba beszélünk vele.Egyébként ő is Londonban lakik.
Elindultam otthonról.A suli nincs mesze csak 15 perc gyalog.Elindítottam a zenét és sétáltam.Mikor beléptem a bejáraton minden szem rám szegeződőt.Én mit sem törődve felmentem az igazgatóiba.
-Jó reggelt!-köszöntem.
-Szervusz Lora.Örülök, hogy látlak.-mondja kedvesen.Elég idős, de nagyon kedves.
-Én is.
-Tudod, ha gond van bárkihez fordulhatsz.
-Igen persze.Köszönöm.-mondom.Még elbeszélgetünk, hogy mi itt a módi meg ilyenek.Majd az igazgatóiba Russell tanár úr lép be, az ofőm.
-Jó reggelt, tanár úr!-köszönök mosolyogva.
-Szia Lora, gyere bemutatom az osztályt.-mondja kedvesen.Út közben ő is elmondja, ha gond van bárkihez fordulhatok meg a szokásos.Miközben sétálunk rájöttem, hogy ez egy magán gimi.Mindegy.Az ofő azt mondja várjak kint majd ő szól.
-Sziasztok srácok.-köszön mikor belép.-Beszélgetni is fogunk, de előbb egy hír.Új osztálytárs érkezett.Kérlek segítsetek neki beilleszkedni.-mondja.
-Csaj?És ha igen dögös?-ordítja be valaki.Én csak elmosolyodom.
-Kevin ne kiabálj.És ne legyél ennyire pofátlan.-mondja az ofő a többiek felröhögnek.-Gyere Lora, minden rendben lesz.-jön ki hozzám és hív, hogy menjek be.
-Nos ő itt az új osztálytársatok, Lora Morgan.-mondja.
-Sziasztok.-intek mikor belépek a terembe.Valaki füttyül valaki 'úhh'-zik.
-Emó vagy?-ordítja egy srác.
-Nem.-mondom a logikus választ.
-Tanár úr, miért nem mondta, hogy ilyen dögös osztálytársunk lesz?-kérdi egy helyes, de köcsög gyerek.
-Viselkedjetek.Most kérdezhettek Lorától.
-Hány éves vagy?-kérdi egy nagyon helyes srác.
-16.Májusba leszek 17.-mondom.
-Honnan jöttél?-kérdezi egy szőke csaj.
-Amerikából.
-Miért jöttél el onnan?-kérdi a köcsög gyerek.
-Magán ügy.-mondom és érzem, hogy kezdem elveszteni a fejem.
-És hova jártál?-kérdi megint a szőke csaj.
-Sehova.Magán tanárom volt.-mondom.
-Miért?-kérdi az ordítozós gyerek.
-Mert.-mondom és elkezd forogni minden.
-Tanár úr, mit kérdezzünk tőle, ha szinte semmin nem válaszol?-kérdi egy másik csaj.
-Azért nem mondom, mert nem tartozik senkire se.-mondom és úgy érzem, hogy össze esek.
-De ezek egyszerű kérdések.-mondja megint az a bunkó lány.Én nem tudom megszólalni és...és minden elsötétül.
-Úr Isten!Lora jól vagy?-kérdezi szerintem az ofő.-Valaki vigye le az orvosiba!-kiabálja.
-Majd én.-mondja valaki.Innentől kezdve semmire nem emlékszem.
